hirek

Őszi pontyhorgászat a Tisza-tavon.  A Dreamfish-HiCarp Team beszámolója                                                    

2022. áprilisában horgásztunk egy hetet a Tisza-Tavon a Sarudi medencében, sajnos kevés sikerrel, ami a rendkívül változékony, hideg időjárásnak és az ingadozó vízállásnak volt betudható.
Már ekkor latolgattuk a lehetőségeket, hogy az őszi túránkon hol szeretnénk horgászni. A választásunk végül az Abádszalóki medencében található Patkányos szigetre esett. Nagy izgalommal vártuk a horgászat kezdetét, mivel még korábban egyikünk sem pecázott itt.
A sok tervezést követően eljött végre az október és megérkeztünk a kikötőbe, amit pakolás és költözés követett. A kikötőből egy közel 4 km-es út várt ránk a vizen, hogy beköltözzünk a kiszemelt helyre.
Megérkezésünkkor egy gyönyörű, vadregényes hely fogadott minket, hamar el is foglaltuk a helyünket és elkezdtük építeni a tábort. Dénes a sziget déli csücskét választotta, míg jó magam a sziget középen, a keleti oldalon választottam helyet. Ezt követően mindketten vízre szálltunk és elkezdtük feltérképezni az előttünk elterülő hatalmas vízterületet.

Az előttem lévő területen rendkívül sok volt a tuskó, fásszárú növényzet, ami igencsak megnehezítette később a horgászatot. Az egyik bójámat 350 méterre 1.8 méteres vízben egy márgásabb területen helyeztem el, itt találtam jócskán élő kagylót. A másik bójámat 480 méterre 2.2 méteres vízben egy lágyabb, iszaposabb területre raktam le, itt kagylót és szúnyoglárvát találtam az iszapban mintavevő segítségével. Dénes meglehetősen nagy távon helyezte el a bójáit. Az egyik bóját a még fent lévő vízinövények szélére, 500 méterre, míg a másik bóját 650 méterre egy lankás mederváltozásra helyezte el. Itt az iszapban talált szúnyoglárva adott reményt egy-egy nagyobb ponty becserkészésére. Közben hamar öreg este lett és kellően el is fáradtunk, így már csak a következő nap reggelén kerültek a végszerelékek a helyükre.

                                                                           Táborunk a szigeten
   

Kezdetek a Hicarp csalikkal!

A hosszú és szürke tél már nagyon megviselt, ezért a hosszabbodó és egyre melegebb nappalok hatására éreztem a zsigereimben, hogy lassan eljön az én időm. Ideje leporolni a felszereléseket és folytatni ahol az előző szezonban abbahagytam, de már egy teljesen új csali palettával  a Hicarp-al.

Már meg volt az időpont, május közepén 4 napra foglaltam helyet a Balatonra, pontosabban a szepezdi nagystégre. Viszont nem bírtam addig várni, ezért még a ponty tilalom előtt sikerült időt szakítani egy rapid pecára a kedvenc csatornámra a „máriai árokra”.

Bencze Lali tavalyi potykái a Tiszából.

A 2022-es évem nem egészen úgy alakult horgászat szempontjából, ahogy szerettem volna. Rengeteg munkám volt -  aminek természetesen nagyon örülök - így csak pár lopott napom volt tavasszal és nyáron, amit a vízparton tölthettem. Borzasztóan vágytam már azokra az igazi, hosszú, nagyhalas pecákra és a hosszú, mozgalmas, munkával teli nyár után elhatároztam, hogy az őszi szezont, amennyire csak tudom, végig fogom horgászni. 4 hét horgászatot írtam elő magamnak a Tisza-tó, illetve a Tisza folyó partján eltölteni, ami szerencsére össze is jött. A Pontycentrum csapat tagjaként nyilván az új HiCARP bojlikat szerettem volna kipróbálni és tesztelni. A csapat többi tagja már tavasz óta próbálgatta az új csalikat, így hát remegve vártam, hogy én is horog elé füzzem őket.

Bendó Ági gyönyörű halai Fehérvárcsúrgóról

Pár év kihagyás után végre szeptember végén egy hirtelen jött ötletből kifolyólag sikerült eljutnom újra Fehérvárcsurgóra. Nagyon szereten ezt a vizet és kb. 60 óra tiszta horgászati idő állt rendelkezésemre. A helykereséssel nem sokat bajlódtam, igaz azért keresgéltem egy kicsit, de már nem először jártam ezen a helyen, ezért hagyatkoztam az előző tapasztalataimra is. Kicsi finomítás és új előke kötés után már a helyükre is kerültek a szerelékek a 2,5-3 méteres mélységbe.

A változékony időjárásnak köszönhetően volt részem napsütésbe, esőbe és szélbe is egyaránt. Természetesen ez nem szegte a kedvemet és minden tudásomat bevetettem, hogy ez alatt a rövid idő alatt is fogjak egy-két szép bajuszost.

A legnagyobb kíváncsiságot a csapat új csalija jelentette számomra, hogy miként is fog működni egy újabb környezetben. Nagy bizalmat kapott részemről, hisz már az adott évben bőven megmutatta képességét és fogósságát csapat szinten is. Horogcsalinak és etetésnek is a HiCARP bojlikat használtam 24 mm-es méretben. Természetesen mind 3 ízből került a táskámba, melyet két variációban használtam a túra alatt. Az egyik botomon kapott helyet a dupla 24-es kagylós bojli a Shellby, míg a másik botomon szintén dupla 24-es méret kerül felhelyezésre azonban a Pixy-t és az Interwater-t felváltva használtam. 

                                                                                  Bosszúvágy!

A világjárvány némi enyhülése után az idei horgásszezon lassan, de biztosan útnak indult. Nehezen kezdődött a tavaszi felmelegedés, főleg a horgászok szemével nézve. A munkám miatt,  nem a tervezett időben tudtam megejteni az év első pecáját. Jó lenne, ha akkor tudnánk útnak indulni horgászni, mikor a legkedvezőbb feltételek adottak. Ez szinte halandó embernek, lehetetlen.

Megérkezvén a Tisza-tó partjára, szomorúan konstatáltam, hogy a vízszint jóval alacsonyabb, mint napokkal ezelőtt volt. Egy zöldár érkezése miatt, csökkentették a tározó szintjét, hogy képes legyen befogadni az érkező nagy mennyiségű árhullámot. Szinte borítékolható volt a sikertelenség! Mindenki tudja, hogy apadó víznél nem sok babér terem. De nem volt mit tenni, pár napra sátrat vertem. Jól esett néhány éjszakát végre nyugalomban tölteni a sok munka után. Nálam nem elsődleges szempont a halfogás! Tudom furcsán hangzik, de számomra minden vízparton töltött nap boldogsággal tölt el, egyszerűen szeretek a vízparton lenni.

A HiCARP egy teljesen új csali széria a pontyhorgászat hatalmas játszóterén. A Pontycentrum berkein belül született meg egy nagyon régre visszanyúló és összetartó csapatmunka révén. Ugyan a megalkotott csali családok teljesen újak, a létrejöttüket 30 évnyi horgásztapasztalattal átitatott múlt előzi meg. Itt, a Pontycentrumnál már régóta tervben volt egy saját, az egész pontyhorgászatot lefedő csalikomplexum létrehozása, ami 2020 elején realizálódott és el is kezdtük az ezzel kapcsolatos első lépéseket.

Újra eljött az ősz és a Tisza-tó ismét színesbe öltözött. Hívó szó ez a pontyhorgászok számára, ez alól magam sem vagyok kivétel, nagyon szeretem ezt az időszakot.

Az utóbbi időben több megjegyzést kaptam / kaptunk a Pontycentrum csapatában, de ezek közül két dolog mellett nem nagyon tudunk elmenni, másként fogalmazva a véleményem / véleményünk nem jár együtt a mai pontyhorgász trendekkel.

Az idei évet lassan megéljük és gondolom nem én vagyok az egyetlen aki ezt az évet inkább felejtené mint, hogy emlékezzen rá. Gondolok itt a tavaszi időszakra és a most is érvényben lévő intézkedésekre. Sajnos a magam részéről ez nagyban befolyásolta a horgászattal eltöltött órák számát, úgyhogy leginkább és őszintén meg vallva kicsit „antiszociális is lettem „ a média folyamatos farkas kiáltásai miatt. Úgyhogy ennek tudatában az idei évet itthon töltöttem, no ez nem azt jelenti ki sem mentem az udvarból, hanem a településünkön lévő már nem üzemelő bányatóra helyeztem át az idei pecákat.

Itt van már november didergő hónapja,
Hideg szele a fák ágait megcsapja,
Meghalva elhullnak a sárga levelek,
Játszadoznak vélek a kegyetlen szelek.
Csokonai Vitéz Mihály: Az ősz (részlet)

A komor időjárás ellenére ebben az évszakban teremnek a természet legcsodálatosabb színei. Na és persze nem utolsó sorban a pontyok, akik ebben az időszakban érik el maximális súlyukat, készülvén a télre. Az utóbbi időben megdőlt az a tévhit, hogy a pontyok elvermelnek a mélyebb részeken, és téli álmot alusznak. Mivel hidegvérű állatok, így anyagcseréjük hihetetlenül lelassul, és nincs szükségük nagyobb mennyiségű táplálékra a fennmaradásukhoz. Ettől függetlenül táplálkoznak, de igen csekély mennyiséget vesznek magukhoz, és emellett nagyon kis területeket is járnak be. Sikeresen horgászhatnánk rájuk, ha ismerjük a tartózkodási helyüket. Véleményem szerint, ha a víz hőmérséklete 5-6 C-ra esik vissza,vagy az alá,hagyni kell őket pihenni,ennyi nekik is jár!