TOP 5

TOP 5

2023.09.06.

Miért TOP 5?

A pontyhorgász versenyek az utóbbi időkben széles körben elterjedtek hazánkban, ami nem véletlen, hiszen Magyarország egyik legkedveltebb és legtöbbet telepített hala a ponty. Mondhatjuk, hogy már 20 éve zajlanak különböző versenyek különböző vizeken, aminek személy szerint nagyon örülök, mert minden ilyen megmérettetés közvetve és közvetlenül a magyarországi pontyhorgászat fejlődését szolgálja. Sok éven keresztül egy ilyen versenyen az összfogást értékelték, ami annyit tett, hogy a megadott időegység alatt kifogott legtöbb ponty összsúlyát mérték és díjazták. Az utóbbi időben viszont napvilágot látott egy innovativ újítás, miszerint egy adott versenyen nem a ténylegesen kifogott össz mennyiséget értékelik, hanem csak az 5 legnagyobb kifogott hal összsúlyát veszik figyelembe (innen kapta a nevét: TOP 5). Többen megkérdőjelezik ennek a díjazási módszernek a létjogosultságát és sok fórumon viták tárgyát képezte, ezért pár mondatban megpróbálom leírni a könnyebb megértés és átláthatóság jegyében, hogy miért is jobb ez a díjazási módszer a versenyeken. Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk és átlássuk a fontosságát ennek a módszernek, egy kicsit vissza kell kanyarodnunk az időben.

A bojlival történő pontyhorgászatot alapvetően Angliából eredeztetjük, már az 1950-es évektől kezdve vannak írások a bojli jelentőségéről és a pontyhorgászatban betöltött szerepéről. A hajszálelőkére eleinte csicseriborsó, kukorica, kenderfüzér és különböző magféleségek kerültek, de úgy gondolták az angolok, hogy valami olyasmi csalit kellene alkotni, ami jellegét és összetételét tekintve belepasszol a pontyok táplálkozási rendjébe és szerkezetileg legjobban megközelíti a természetes étrendjüket. Mivel mindenevő halról van szó, természetes körülmények között a kagylók, vízi csigák, szúnyoglárvák és apróbb rákok mellett növényi részeket, nádhajtást, algaféleségeket, valamint hínárt is fogyasztanak. Így különböző típusú állati és növényi fehérjéket, szénhidrátokat, nyomelemeket, ásványi anyagokat és vitaminokat vesznek magukhoz. Ennek megfelelően olyan csalit próbáltak létrehozni különböző lisztekből és tojásból, amit golyóvá formálva és megfőzve a hajszálelőkére rá lehet fűzni. Így jött létre az első kezdetleges bojli. Hatása megkérdőjelezhetetlen volt, mert addig soha nem látott egyedsúlyú pontyokat kezdtek el fogni, az egész horgászvilág legnagyobb megdöbbenésére. Eleinte csak növényi liszteket, tojást és tejport használtak, később aztán – a magasabb fehérjetartalom elérése érdekében – jöttek a különböző hallisztek és így tovább. Teltek múltak az évek és egyre tisztább és koncentráltabb alapanyagok jelentek meg a horgászpiacon és egyre profibb és profibb bojlik születtek. 

A bojli szükségességének és az ezzel járó "nagyponty horgászatnak" a megértéséhez tisztában kell lennünk egy fontos dologgal. Egy öreg ponty, ami már 20-30 éve él egy bizonyos vízben, olyan szinten ismeri az adott tó specifikus táplálékkínálatát, hogy akármilyen jellegtelen csalival nem, vagy csak nagyon nehezen lehet horogra csalni. A kisebb pontyok mohón felszippantják a kukoricát, gilisztát, csontit, vagy bármilyen érdekességet ami eléjük kerül, viszont a nagyobb, öregebb példányok már rafináltabbak és óvatosabbak. A „csoda golyó” azért született meg, hogy összetétele minél jobban megközelítse és kielégítse a nagyobb egyedek táplálkozási igényeit, ezáltal könnyebben megfoghassuk őket. Alapvetően az eredeti célja, hogy minőségi, a pontyok számára könnyebben emészthető, ezáltal jobban hasznosítható táplálékot képezzen, amiből a legrövidebb idő alatt energiát tudnak nyerni. A bojlit a nagypontyok ösztönösen természetes táplálékként azonosítják. Ezt juttatva a vízbe hozzájárulunk ahhoz, hogy egészségesebben és gyorsabban fejlődjenek, majd kifogjuk és visszaengedjük, és kifogjuk és megint visszaengedjük őket… Így el tudjuk érni egy adott tónál, hogy nagyobb és egészségesebb példányokat tudjunk újra és újra megfogni. Valahol itt van az összefüggés a bojli, a nagyponty horgászat és a halvédelem között. Tehát a bojli azért született meg, hogy egy adott víz halállományából a lehető legnagyobbakat tudjuk megfogni. Ezért beszélünk ma már különállóan "pontyhorgászatról" és "nagypontyhorgászatról". Megkülönböztetünk mennyiségi pontyhorgászatot és szelektív nagypontyhorgászatot. A két dolgot ma már külön horgászmódszerként kell, hogy említsük, mert bár ugyanarra a halfajra történik célzottan a horgászat, technikailag abszolút különböznek egymástól. Ma már a feeder és a method feeder technika fejlődésével a gyors és mennyiségi pontyhorgászatban is gigászi eredmények születnek amiben hála istennek Magyarország versenyzői világszinten is elsők. Ugyan ez történik a bojlis szelektív nagyponty horgászat terén is. Az említett két horgászmódszernek külön-külön megvannak a szépségei, így mindenki saját belátása szerint döntheti el, hogy melyik módszer szimpatikus számára. Köszönhetően a halászat betiltásának, a vízkezelők elhivatott munkájának és a horgászat etikai fejlődésének, ma már nem csak a magántavakban, hanem a nagy természetes vizeinkben (Balaton, Tisza-tó, stb...) is hatalmas egyedszámú pontyállomány van jelen.  Egy egész héten át zajló versenyen már nem az a cél, hogy megmutassuk mennyi ponty van egy adott vízben, hanem az szeretnénk megmutatni, hogy mekkorák. Éppen ezért az ezeken a vizeken megrendezett bojlis versenyeken teljesen evidensnek tűnik, hogy célzottan, szelektíven a nagyobb pontyokra horgásszunk. Ezek a versenyek technikalag teljesen máshogy zajlanak, mint egy átlagos pontyfogó kupa, ahol egy meghatározott időn belül megpróbáljuk a legtöbb pontyot kifogni. Egy bojlis megmérettetésen nem mennyiséget, hanem "méreteket" gyüjtünk. Mindkét pontyhorgászati stílusnak megvan a maga szépsége, csak nem szabad a kettőt összekeverni. Pont ez a szép a pontyhorgászatban, hogy aki versenyezni szeretne, az el tudja dönteni, hogy milyen szabályrendszer szerint kiírt versenyre szeretne benevezni. Magyarország domborzati és vízrajzi viszonyai, a kimagasló pontyállománya, valamint a pontyhorgászat fejlődése lehetővé tette, hogy a világ legnagyobb pontyhorgász versenyei itt kerüljenek megrendezésre. Erre büszkének kell, hogy legyünk és ezt remélem minden pontyhorgász így érzi.

Visszatérve az írás eredeti témájára, hogy miért is jobb a nagyponty fogó "bojlis" versenyeken a TOP 5-os díjazás ???

Azokon a vizeinken, ahol a pontyállomány már "megérett rá" mindenképp a TOP 5-os díjazás - (lehetne top3 vagy top10 is a lényege ugyan az) -  a célravezetőbb és praktikusabb. Ennek megvan a megfelelő oka. Ezeken a versenyeken általában behúzós módszert alkalmaznak a versenyzők, ami azt jelenti, hogy több száz méter távolságra alakítják ki az etetést és csónakkal viszik be az etetni kívánt bojlit is és a csalit is. Ez azért szükséges, mert így tudjuk megkeresni a nagyobb pontyok vándorlási útvonalát és táplálkozási helyüket. A Balaton és a Tisza-tó halállománya is felfejlődött odáig, hogy a 8-12 kg-os pontyok mondhatni csordában járnak és nagyon nehéz kiszelektálni közülük a nagyobb példányokat. Természetesen megfelelő bojlival, megfelelő helyválasztással, megfelelő etetési stratégiával, és az adott körülményekhez jól megválasztott csali felkínálási módszerrel ez lehetséges, ami már számos nagy versenyen be is bizonyosodott. De olyan soha nincs, hogy csak nagy pontyot fogjunk. A tudatos szelektáció ellenére is  nagyon sok kisebb ponty is horogra akad, mielőtt megérkezne a várva várt nagy hal. Tegyük fel, hogy a versenyen 8kg-tól mérik a halat és csak az 5 legnagyobb átlaga számít és mi már eljutottunk odáig, hogy 12,5kg a legkisebb pontyunk az 5-ből! Nyilván a 12,5kg alatti halakat már ki sem hozzuk a partra mérlegelni és egy felesleges stresszhelyzetnek kitenni. Van egy mérleg a csónakban amivel még bent a vízen lemérjük a halat és csak akkor hozzuk ki, ha meghaladja a 12,5 kg-ot, úgymond le tudjuk cserélni ezt a legkisebb halunkat egy nagyobbra. A kisebb halakat már ki sem hozzuk és már a víz közepén a csónakból visszaengedjük! Ennek a metodikának a létjogosultsága halvédelmi szempontból megkérdőjelezhetetlen!!! Ezzel a metodikával nem csak a mindenki számára előtérbe helyezett halkímélést valósítjuk meg, hanem embert, felszerelést és pénzt is kímélünk vele, végül de nem utolsó sorban rengeteg időt szabadítunk fel, amit a halfogás aktív szakaszára fordíthatunk, így a verseny, a versenyző csapat számára eredményesebb lehet. Magyarra lefordítva, nem akarjuk sem a halakat, sem a versenyzőt azzal terhelni, hogy rengeteg kisebb hal megfogásával érjen el erdeményt, inkább nagy halak horgászatára állunk rá, amiben a teljesítmény ugyanúgy megmutatkozik, csak a számok lesznek mások. Ehhez a gondonatmenethez szervesen csatlakozik az is, hogy ha csak a kívánt méretű halakat hozzuk ki, akkor a verseny legfontosabb mozgatórugóját és mindent eldöntő mozzanatát, a mérlegelést és a mérlegelők munkáját is nagyban megkönnyítjük!!! 

Versenyetikai szempontok miatt is át kell gondolnunk ezt a dolgot! Tudjuk nagyon jól - és aki már tapasztalt pontyhorgász és egyidejűleg versenyhorgász is, az egyet ért ezzel -, hogy ezeken a versenyeken a szerencsefaktorral igen is számolni kell! Egy ilyen versenyen nagyon sok mindennek passzolnia kell ahhoz, hogy megnyerjük. Rengeteg tényezőnek együtt kell állni ahhoz, hogy az eredmény meglegyen. Sajnos egy kicsit a horgászversenyek szubjektívek. Hiába tapasztalt a csapat, hiába van a legkiválóbb bojli a birtokukban, hiába rendelkeznek a legjobb felszereléssel, a legjobb helykeresési taktikával és kitartással, ha nincs előttük, a szektorukban hal, nem fognak jó eredményt elérni. Ez természetesen fordítva is igaz, hiába van előttünk rengeteg hal, ha a csapat felkészületlen szakmailag és technikailag. De ami a lényeg, a kisebb pontyok nagyobb csapatokban járnak és tegyük fel, hogy egy tagolt vízen mint Pl. a Tisza-tó, a halak beállnak egy öblös melegebb részbe, vajon mi történik?  Összfogásos megmérettetés esetén az a csapat, aki odahúzott, már az első vagy a második nap képes akár több száz kg előnyre is szert tenni, amit utólérni szinte lehetetlen. A többi csapat ott fog ülni az esélytelenek nyugalmával - természetesen folyamatosan mindent megtéve a jó eredményért - mert tudják, hogy dobogósok már nem igen lehetnek. Ez alapvetően demoralizálja a verseny hangulatát és esély egyenlőtlenséget teremt. Ezzel szemben a TOP5 rendszerben egy darabosabb hal megfogásásval az utolsó percben is lehet változtatni a tabella állásán és utolsókból egy éjszaka leforgása alatt elsők lehetünk.

Összegezve, a nagypontyra történő szelektív horgászat - a speciális helykeresési technika, a speciális etetési és csali felkínálásdi metodika miatt -  sokkal szakmaibb, mint a tömeges kishalkitermelés, sokkal etikusabb a halakra nézve és verseny szempontból nézve, sokkal kiegyenlítettebb és maximális esélyegyenlőséggel harcolhatnak egymással a csapatok.

Ez a pár gondolat remélem segítette a téma megértését. Köszönöm, hogy elolvastad!

Üdvözlettel : Bordás József - Pontycentrum