PONTYCENTRUM

MAGYARORSZÁG

Idei teszthorgászatok a HiCARP csalikkal 2.

Idei teszthorgászatok a HiCARP csalikkal 2.

2023.04.05.

Pontyozás az Orellanan

 

Orellana Spanyolországban az Extremadura régióban található, Spanyolország ötödik legnagyobb folyójának duzzasztásából jött létre. A folyót az 1960-as években duzzasztották, ami számtalan tavat és folyószakaszt hozott létre. A több mint 5000 hektáros 37 km-es Orellana-tó az egyik legnagyobb. Az Orellana tavat először a 60-as években telepítették be, és azóta sem. A fantasztikus vízminőségnek köszönhetően rengeteg természetes táplálék található meg benne. Az ismeretlenség és a potenciál teszi az Orellanát olyan egyedivé.

Az utazás előtt több hónapos egyeztetés, információ gyűjtés zajlott, engedélyek beszerzése és még sok olyan dolog, ami szükséges egy ilyen horgászathoz. Nagyon nagy felkészülést igényel, akkor döbbentem rá, hogy mivel is jár egy ilyen horgásztúra. Minden szép lassan a kocsiba került, a célig 2300 km várt ránk. Kicsivel több, mint egy napba került az utazás.

Az első nap reggelén korán a vizen voltunk. Elkezdtük a helykeresést csónakból több km hosszan, több öbölbe, több részt is megnézve kerestük, hogy merre is járhatnak a pontyok. Találkoztam egy  spanyol horgásszal, Ő már a 10. napján járt, amikor újra pakolt. Elmondta, hogy nem igazán aktívak a pontyok, most ismét új helyet keres. Elköszöntünk egymástól, sok szerencsét kívántunk egymásnak! Egy elég nagy öblöt találtunk a híd másik oldalán. Pár perc várakozás után egymás után több ponty ugrást figyeltünk meg. Nem volt kérdés, itt kezdem meg a horgászatot.

Felkerestem a jónak vélt helyeket, és kezdetét vette a horgászat. Itt annyit még el kell mondanom, hogy ebben a nagy vízrendszerben 4-5 naponta helyet kell keresni. Van,  mikor több nap, sőt hetek telnek el, mire pontyra utaló jeleket találunk.

Csalinak a Pontycentrum újdonságait vittem magamal, a HiCarp bojlikat mind a három ízben 24 mm méretben, egészben és felezve használtam. Mind a három ízzel probálkoztam, de a HiCarp fűszeres (Interwater) bojli egy szem narancssárga mangós (Royal Mango) 16mm-es pop up-al volt a nyerő. A Tisza tavon és a Balatonon is próbáltam a kagylós (Shellby) és az édes-krémes (Pixy-t) bojlit is. Több 10-15 kg pontyt fogtam már velük, köztük két darab 20 felettit.

Az első napok nagyon csendesen teltek el. Minden este a parton állva figyeltem, merre is járhatnak uszonyos barátaink.

Negyedik reggel már korán csónakba szálltam és elkezdtem új helyeket keresni. Kora délutan értem vissza az első táboromhoz. Találtam egy nagyon igéretes helyet. Vissza érve  gyorsan csónakba tettem a botokat, merítőhálót, csalit, az ágyam és egy fejlámpát. Ezen a helyen 4-5 méteres vizmélységgel, 80-100 méter hosszú, változó szélességű hínár mezőt találtam, ami egészen feljött 2 méteres vízoszlopig. Késő délután volt, mire a szerelékek újra a helyükre kerültek. Hamar nyugovóra tértem, mivel sátrat nem vittem magammal, a szabad ég alatt aludtam. Éjfél magasságában meg is érkezett az égi áldás. Mindenem elázva, feküdtem a hálózsák alatt, éreztem hogy valaminek történnie kell.  Ami nem jó a horgásznak, az jó a pontynak. Ezzel a tudattal aludtam el, de nem tartott sokáig, mert az egyik orsóm  elindult, sőt mire odaértem már a horgászbotom is. Próbáltam minél hamarabb a hal fölé érni, mert biztos voltam benne, hogy a hínár mezőben van. Egy 20 perces zsinór szabadítás következett a sok hínár miatt. De sikerült, és már vízközt tudtam fárasztani. Nem gondoltam, hogy egy ilyen szép ponttyal ajándékoz meg Orellana. Egy igazi spanyol óriás. A csónakba emelve tudatosult csak bennem, mivel ajándékozott meg ez a csodálatos vízrendszer. 22.5 kg-os pontyot tudtam elsőre lencsevégre kapni.

Az érzés leírhatatlan. A következő éjszakára készülve mindent ugyanúgy tettem, mint előző nap. Majdnem percre pontosan ugyanakkor jött az újabb kapás. A TLB majd felrobbant. Örültem, mert újra vizen voltam. Nagyon nagy erővel küzdő pontyok lakják ezt a vízrendszert. Ezzel megfogtam a második spanyol pontyomat, 12 kg-on állt meg a mérleg. Nagy volt ismét az öröm.

Bár vészesen közeledett a túra vége, próbáltam  minél többet kihozni a helyből, panaszra azonban így sem volt okom. Ez egy elég nehéz víz, nem a legjobb időjárásban, de sikerült pontyot fogni. A következő éjszakára keszültem, mindent ugyanúgy tettem, mint az előző két nap. Kora reggel meg is érkezett a kapás a másik botomra. Csónakba szálva minél hamarabb a ponty fölé akartam kerülni. De nem volt szerencsém. Ugyanúgy jelentkezett a kapás, mint az első pontyomnál. A vízi növények közül előkerült egy másik komplett szerelék, ami nem az enyém volt. Több méternyi fonott zsinórt halásztam ki, és mivel nagyon sokáig tartott, gondoltam, hogy ponty vesztés lesz a vége. A maradék két éjszaka már nagyon csendesen telt el. Mintha a pontyok egyszer csak eltűntek volna. Semilyen pontyra utaló jelet nem tapasztaltam. Gondoltam, hogy újra tovább állok, új helyet keresve, de már az idő nagyon rövid volt.

Nehezen tudtam csak ott hagyni Spanyolországot, ezt az ismertlen vizet. Egy újabb mérföldkőhöz értem! Nem mindig az a fontos, hogy mennyi, és mekkora pontyot fogunk. Éljük meg azokat a pillanatokat, amiket a pontyhorgászatra szánunk. A sok munka, a helykeresés, pakolás bosszúság, de ez mind a velejárója. Az eredmény pedig, én úgy gondolom, nem marad el, ha alázattal tesszük.

 

Tisztelettel

Orbán Mihály 

Mint több más honlap, a mi honlapunk is sütiket használ a felhasználói élmények teljességéért.
Adatvédelmi tájékoztató megtekintése

Engedélyezem