Idei teszthorgászatok a HiCARP csalikkal 1.
Idei teszthorgászatok a HiCARP csalikkal 1.
2023.04.03.
Elsőre telitalálat!
A 2023-as év első túráját a Balatonra terveztem, március végére.
Már hetekkel az indulás előtt folyamatosan figyeltem az információkat, hol, és milyen fogások jelzik, hogy igazán itt az idő. De közeledvén az induláshoz, egyre komolyabb lehűlést, és még szórványosan havat is jósoltak. Már az is megfordult a fejünkben, elhalasztjuk. Nem tettük!
Az utolsó hét kemény munkával telt, így méltán vártam a vasárnapi indulást, reménykedve az időjárás kegyességében. Eljött a nagy nap, irány Badacsony!
Késő délután lett, mire a végszerelékek a helyükre kerültek, 340, és kb.150 méteres távolságba iszapos aljzatra. Sajnos semmi különös dolgot nem találtam, gyakorlatilag az északi partra jellemző „teknőt” és az iszapon kívül elvétve néhány kagylót
Viszont a délutáni 18 fok közeli levegő és a víz, közel 15 fokos hőmérséklete bizakodásra adott okot.
Végszerelékeim a klasszikus elhagyósak (nem ólommal szerelt), 25lb előkezsinórral és 2-es méretű horoggal, amely alá egy hirtelen döntés miatt egy 30 mm-es HICARP Shellby (kagylós) bojli került.
Etetésnek szintén ezt az ízvilágot választottam 24, és 30mm méretben, amelyből csupán néhány szem bojlit szórtam a csali köré, nagy területen. Ezután hosszú csend következett, hallgattak a jelzőim. Egészen második nap hajnaláig csak a társam kapásai és halai törték a csendet, melyek 12 és 15kg közötti mérete az jelezte számomra, türelem, jönni fog!
Éppen egy 15kg feletti halat hoztunk ki, amikor a stégtől kb. 30 méterre egy csippanást hallottam, mintha a jelzőm lett volna. Kiérve a partra nem láttam komolyabb elmozdulást a swingerem-en, de ha már engedi az időjárás, és most éppen engedte, akkor ránézek és egyúttal frissítek.
Elindultunk befelé, ám a táv kétharmadánál hirtelen jobbra fordult a zsinórom, és ez már gyanús volt.
Néhány méter után már ellenállás törte meg a lassú zsinórfelszedést. Még csak pár perc telt el a küzdelemből, amikor már feltűnt a fej mögötti púpja, ám elsőre még messze volt szákolni, és nem is mutatta meg magát még teljesen.
Tíz kiló körülinek saccoltuk a szákolást megelőzően, én pedig nyugtáztam eközben magam, végre elhúzta, és mégsem egy öt kilós. (Korábban, balatoni versenyeken tapasztaltam, ahol tényleg tétje is van, többször előfordult, hogy hiába a nagy csali, a balatoni pontyokat nagyon nehéz, vagy többnyire lehetetlen szelektálni). Néhány kisebb kirohanás, és már a szákban pihent.
Az igazi megdöbbenés akkor volt, amikor a merítőt megemelve picit az oldalára fordult.
Ekkor már bőven15kg felettinek saccoltuk inkább.
A partra érve az úszómérlegelő stégre emeléséhez segítséget kellett kérnem, itt már titkon reméltem, hogy a korábbi 19 kilós balatoni rekordomat sikerült megdöntenem.
Gyanúm beigazolódott, a többszöri mérés után is a hal súlya kereken 20 kiló!
3 év, megannyi megfogott hal, és valóban, ő az!
Kicsit érdekes érzés volt feldolgozni, hogy egy számomra új csali mellé tettem a voksom ezen a túrán. Az első kapás, és megérkezett, amire évek óta vágyok.
Mire fotózni készültünk, az eső is eleredt, ami délutánra hóesésbe váltott.
A víz hőmérséklete is alig 8 fokosra csökkent, amit kiválóan jelzett, hogy csak a távolabbi bójáról fogtunk ezután halat. A 4 évszakból hárommal biztos kényeztetett az időjárás, volt, hogy 16 órán keresztül csak néztük az applikációkat, mikor, miként fog változni az időjárás számunkra kedvezően, hogy vízre tudjunk menni. És amikor ezt éjjel 11-re jelezte, ott álltunk készen az indulásra. A továbbiakban még volt három kapásom, melyből kettőt sikerült halra váltani. Egy 15,20kg és egy 9,70 kg-os személyében.
Összességében egy 72 órás horgászat a Balatonon nem mondható soknak, pláne az ország másik végéből át autózva, mégis azt kell írjam, megérte!
Hamarosan visszatérek!
Írta: Mészáros Zoltán
