hirek

A rendkívül sikeres Covert horog széria az idei évben egy radikális „ráncfelvarráson” esett keresztül. A régi kollekció helyébe lépett az új, Covert Dark nevet viselő család.

Hosszú horogelőke… Amióta az eszemet tudom, ez az egyik kedvenc pontyfogó megoldásom. Nem, most nem a zigelésről beszélek, hanem kifejezetten a hosszúra kötött horogelőkékről, amiket fekvő és lebegő csalikhoz is használni szoktunk. Olyan összeállításokról, melyek pusztán csak hosszabbak a megszokottnál.

Rendkívüli szépséggel bíró gyöngyszemre látogatottunk el ezúttal is, méghozzá a Vértessomló határában lévő Wild Carp Lake-re, vagyis közismertebb nevén a Somlóhegyi horgásztóra. A Tatabányai Szénbányák irányításával és szerve­zésében 1987-ben indul be a Vértessomló környéki külfejtéses szénbányászat.

Régi kedves ismerősünk, Ölyüs Roland küldött nekünk egy rövid beszámolót Ráckevei kalandjáról, amelyet október közepén ejtett meg. Az RSD igencsak bőkezűen bánt a kitartó horgásszal, hisz a rapszodikus élővíz egy kapitális tövessel ajándékozta meg Rolandot. A hal megfogásának élményéről Roli így mesél…

Szeptemberben egy ismerősömtől meghívást kaptam egy igazi folyóvízi pontyozásra a Tisza, kiskörénél található alsó szakaszára. A néhány napos túra időpontját október végére időzítettük. Az időjárás azonban sajnálatos módon keresztül húzta számításaimat. Az indián nyarat hirtelen egy hidegfront érkezése váltotta fel, amely kiadós esővel és lehűléssel érkezett a Kárpát-medencébe. A Tisza néhány nap alatt megáradt és vize zavarossá vált. Vendéglátóm, aki szinte együtt él a szőke folyóval, maradásra késztetett, így az élővízi élményekről kénytelen voltam lemondani. A drasztikus időváltozás viszont jó esélyt kínált egy tavi horgászatra, ezért úgy döntöttem, hogy mindenképpen zsinóráztatással fogom tölteni az előttem álló 48 órát…

Az internetet böngészve rábukkantunk egy igen érdekes és egyúttal tanulságos írásra, ezért úgy gondoltuk, hogy a kedves olvasókkal megosszuk Halász László gondolatmenetét. Elsőre talán egy kicsit „bicskanyitogatónak” tűnhet, de ha az ember figyelmesebben elolvassa és egy kicsit jobban belemélyed, rájön, hogy bizony a szerzőnek nagyon is igaza van. Természetesen a „mű”-vel nem célunk, „csatát” kezdeményezni, és a tűzet szítani. Sőt még csak nem is vitaindítónak szántuk. Egész egyszerűen azért jelentetjük meg itt az oldalunkon, mert valóban egy kicsit elgondolkodtatónak találtuk!

Szlovákia kalandunk után most az országon belül maradva nyugati irányba indultam, mégpedig egy kevésbé ismert vízterületre, az Ölbő-Tavi Aranyhal Horgász Egyesület kezelésben lévő Ölbőpusztai-tóra.

Lassan két esztendő is eltelt az utolsó pecás kalandjaim óta. Valami kicsit meghalt bennem az eltelt évek alatt.  Volt, olyan érzésem is, hogy talán többet soha nem is fogom üldözni a nagypontyokat! Mivel már túl sokan kérdezték ennek az okát, egy későbbi írásomban szeretném megosztani ezt mindenkivel. Elveszett szenvedélyem viszont lassan, de biztosan felélénkülni látszott az ide év tavaszán…

Október 1-8 között került megrendezésre a IV. Nemzetközi Balatoni Bojlis Horgászverseny, amelyen a Pontycentrum két csapattal képviseltette magát. A csapatok három főből plusz egy fő segítőből állhattak, bár a segítőt egyik csapatunk sem vette igénybe. Csapatonként 6 bottal horgászhattunk az északi parton 350, míg a déli parton 450 méter megengedett távolságig. A közel 80 team Balatonalmáditól az egész északi parton végigfutva Fonyódligetig vette birtokába a magyar tengert.  A kétkörös sorsolás eredményeként mindkét csapatunk a déli partra került. És hogy milyen eredménnyel zártunk? Hundzsa Ferenc a nem mindennapi versenyről így mesél…

A szomszédos Szlovákiában, természetes környezetben található kis tó fekvése meglehetősen sajátos, de maga a terület is érdekes történelemmel rendelkezik. Komáromtól 18 kilométerre, Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom) település közvetlen szomszédságában található a Zsitva folyó torkolata. A Mester-tó az itt található egykori holtágból keletkezett, de hogy pontosan mikor, ezt nagyon nehéz lenne időben meghatározni. Egyébként maga a terület történelmi jelentőséggel is bír, köszönhetően annak, hogy 1606-ban itt kötött békét I. Rudolf magyar király, a német–római császár, a cseh király, valamint I. Ahmed oszmán szultán – ez az úgynevezett Zsitvatoroki béke.