hirek

Az elmúlt hetekben a hazánkat érintő hőhullám miatt egy időre kényszerpihenőre ítéltem felszerelésemet, ugyanis nem sok értelmét láttam a vízparton való aszalódásnak. Éppen ezért csak a megfelelő alkalmat vártam, hogy végre az időjárás a horgászatra való arcát mutassa. Ez július végén be is következett, offenzív hidegfrontbetörést jelzett a meteorológia…

Bendó Ágnes, újdonsült női csapattársunk ezúttal a Fehérvárcsurgói víztározóra tért vissza, hogy a tavalyi túrája után, ismét megküzdjön ezen a rejtélyes és igazán kiismerhetetlen vízben élő csodálatos pontyokkal. A horgászat fénypontját emeli, hogy Ági kizárólag egyedül vágott neki Csurgónak, férfi segítség nélkül. A nem mindennapi kalandról, így mesél…

Manapság állóvizeink többségén (főleg a nagyobb kiterjedésű tavakon) a horgászok nagy része egyre nagyobb távolságokba veti be szerelékeit, egyre messzebb és messzebb keresik a kapitális uszonyosokat. Pedig sok helyen kedvenc pontyaink éppen pár méterre a part szélétől, a lábunk alatt keresik a táplálékot nap, mint nap. (nyilván ehhez megfelelő adottságokkal rendelkező vízterület is kell) Leírhatatlan érzés mikor a kapás első jeleként, alig egy karnyújtásnyira, nagy burványok közepette fordul a hal, majd sebesen rohan vissza zsinórunkkal a nyílt víz felé. Mostani beszámolómban egy ilyen remek pecát szeretnék röviden bemutatni, mesélni egy igazán rendhagyó, érdekes horgászatról.

Manapság a boltok polcain tucatnyi gyártó megannyi terméke megtalálható, így joggal merül fel a kérdés, miért vesztegetem időm és energiám saját csalik készítésével. Nos, a válasz egyszerű: Nincs az a csali, amely fogósságát ne lehetne tovább fokozni. Ebben a kis írásban szeretnék útmutatást nyújtani, illetve bátorítani a bátortalanokat első csalijuk elkészítésében, mely remélhetőleg szebbnél szebb fogásokhoz segíti hozzá a kísérletező kedvűeket. Kezdjünk hát bele!

Az a csodálatos Gyermelyi tó

A Gerecse hegység Dél-keleti nyúlványainál található Gyermelyi horgásztó igencsak híres az elképesztő mennyiségű amur állományról. Az országban nincs még egy ilyen víz ahol a növényevők ennyire uralnák az állományt. Egyszerűen páratlan! A 16 hektáros vízterület azonban a pontyozás szerelmeseinek is tartogat meglepetéseket, már persze ha sikerül kiküszöbölni az ázsiai jövevényeket.

Nagy örömmel jelentjük be, hogy a Pontycentrum csapata egy újabb taggal bővült. Ennek a hírnek az esszenciáját emeli, hogy egy hölgyhorgászról van szó. Az új csapattagunk Bendó Ági, aki sok esetben férfiakat megszégyenítő módon veszi az akadályokat, küzd a néha szélsőséges természeti elemekkel és kergeti a pontymatuzsálemeket. És természetesen mindezt egyedül, férfisegítség nélkül teszi. Ági bemutatkozó sorait és a később megjelenő cikkeit fogadjátok sok szeretettel.

Tapasztalataim alapján a forró nyár nem éppen a legideálisabb pontyos szezon. Azonban ha az időjárásban némi változás áll be, akkor megnő annak az esélye, hogy ne csak „leégéssel” zárjuk az értékes napokat.

Írásom első részében bemutattam a saját elképzeléseim alapján elkészített csalit, melyet kedvenc vízterületem a Gyékényesi kavicsbánya tavon próbáltam ki egy hosszabb horgászaton még április végén. És, hogy milyen eredményekkel zártam a túrát?  Az alábbiakból azonnal kiderül.

Június végén ismét felkerestem szeretett Duna holtágamat. Hálás „feladat” volt megbújni a magasra nőtt dunai fák árnyéka alatt, a korán beköszöntött kánikulában. Ez a csodálatos vadvíz a tavalyi évben gyönyörű kapitális halakkal ajándékozott meg, de az idén eltöltött néhány horgászat alatt még nem mutatta meg igazi arcát számomra. Bíztam benne, hogy a kedvezőbb vízállás és a nagy melegben a megjósolt, betörő hidegfront miatt sikerül elcsípnem egy- egy szebb amurt, pontyot vagy esetleg néhány nagyobb termetű keszegfélét. A horgászat végül nem a torpedókról és nem a bajuszosokról szólt, de így is szép élményekben volt részem, hiszen az egyik nagyon kedvelt keszegfélém, a jász szép példányai tették izgalmassá kapásaikkal a napomat.

A Látóképi-tározó Hajdú-Bihar megyében, Debrecen belterületi határától mintegy 10 km-re nyugati irányban található, a 33. számú főúttól délre. A tározó mai formájában 1982 óta üzemel a Hajdúhátsági többcélú vízgazdálkodási rendszer I. ütem 1. szakasz részeként. Kialakítása egy egykori folyómeder völgyének völgyzárógáttal történt elzárásával, illetve a Keleti-főcsatornából, tápláló csatornán történő duzzasztással. A 60 hektárnyi vízfelületet a tavalyi év májusában (2016) új kezelő vette át, mégpedig a Ponty Centrum Horgász Egyesület. Mivel egész májusban kedvenc víztározómon, a Tisza tavon pontytilalom volt, így a figyelmem már április közepén Látóképre terelődött…