hirek

Mostani két részből álló cikksorozatom első epizódja egy egyszerű, de annál fogósabb bojli, elkészítésének részletes bemutatásáról szól. A dolog apropója, hogy ezzel a csalival vágtam neki április végén az idei első Gyékényesi túrámnak. De még mielőtt rátérnék arra, hogy milyen eredményekkel is zártam a horgászatot, első körben tekintsük át a csali elkészítését lépésről-lépésre.

Az angliai Total Carp magazin közönségszavazata után, amikor is a Trakker Products termékei összesen hat díjat söpörtek be, most itt az újabb olvasói szavazatok eredménye. A szintén angol illetőségű Carp Talk Magazine jóvoltából a Trakker termékei újfent megint parádéztak. A díjakat Anglia egyik legnépszerűbb pontyos kiállításán adták át az innovatív gyártónak.

A CC Moore „csali konyhája” a mostani írásban részletes betekintés ad arról, hogy hogyan lehet elkészíteni egy igazán egyedi, személyre szabott és ütős csalit. És, hogy miért van szükség erre? Mert egy szuper attraktív bojli bizonyítottan sok előnnyel jár.

Az áprilisi napok nem hazudtolták meg magukat, szokásukhoz híven szeszélyesek és változékonyak voltak, a nagyon kevés szép tavaszi idő mellett inkább a szeles, borongós olykor viharos időjárás volt jellemző ezekben a hetekben. Vizeink sem érték el azt a hőfokot, amit például már a tavalyi évben ilyenkor, nem igazán lépték át a 10 Celsius fokot, de volt, hogy még ennél is hidegebb vízzel kellett találkoznom egy-egy horgászat során. Nehéz pecák következtek, rendkívüli rossz időjárással, volt, hogy a tavakon pontyot sem tudtam fogni, csak pár dévérkeszeget, valamint a Duna holtágán is csak egy jászig jutottam, de szerencsére a hónap végén ismét egy remek horgászat részese lehettem…

Április elején a Környei Sporthorgász Egyesület meghívott vendégeként ismét lehetőségem nyílt néhány napot eltölteni a kezelésükben lévő, fantasztikus adottságokkal rendelkező tavon. A vízen a tavalyi év szeptemberében horgásztam utoljára, így már nagyon vártam az újabb találkozást.

 Csapattagunk Halász László egy kelet-magyarországi Tisza-holtág partján töltötte a húsvéti ünnepeket. A három éjszakásra tervezett horgászat utolsó huszonnégy órája minden várakozást felülmúló eredményekkel ajándékozta meg. Részletes beszámoló hamarosan olvasható lesz oldalunkon.

 Április első napjaiban nagyon szép tavaszi, már –már kora nyárias idő vette kezdetét. Szerencsére úgy alakult, hogy pár napig szabaddá tudtam tenni magam és mielőbb egy új horgászatot szerettem volna tervezni. A választás ezúttal a móri Ezerjó Major horgásztóra esett. Az előrejelzés és a valóság szerint azonban a szép, zavartalan tavasz nem tartott sokáig, egy hidegfrontot és komoly lehűlést jósoltak, ami meg is érkezett. A horgászat számára az előjelek nagyon jók voltak, a peca estéjére ígérték a hideg betörését, így nagyon örültem, mert a halak jó étvágynak örvendenek az ilyen frontok érkezése előtt. Azonban a hidegre, az esőre és a viharos szélre nem kellett estig várni, a zord front már a délelőtti órákban megérkezett, de szerencsére azért a szép pontyállományáról híres vízterület nem hagyott szép fogások nélkül.

 A Diana tavi kalandom után, április első hétvégéjén egy újabb napnyugtától napnyugtáig tartó pontyozására látogattam el a szlovákiai Mester Lake-re. Az egykori holtág nem volt ismeretlen számomra, mivel évente két-három alkalommal vendég vagyok a Zsitva torokban.

Lassan beköszönt az április, bár már március végét írunk az igazi tavasz bizony még nem köszöntött be. Rendhagyó év vette kezdetét, a tél hosszasan és fagyosan tartotta magát és ez a tényező sajnos nagy hatással bírt a növény és állatvilágra. Amíg máskor már javában zöldelltek a fák és ugráltak a halak így az első tavaszi hónapban, most csak apró rügyek látszanak az ágakon és még az énekesmadarak hangját is csak elvétve lehet hallani. A zord tél még érezteti hatását, és bizony a tavakban lakó pikkelyeseknek sincs hatalmas étvágyuk, bár néhány helyen már sikerült „elcsípni” pár szép példányt, de azért még ez közel sem az igazi. Hiányoznak a húzós kapások, hiányzik az jó idő és a jó peca, az, amikor igazán megy a hal. Egy ilyen horgászatra idén március végéig kellett várnom, de szerencsére néhány apró trükkel és egy jó helyválasztással sikerült „átélnem” egy remek pecát…

Az idei évtől a Pontycentrum csapata egy cikksorozat keretein belül mutatja be a sporthorgász-versenysport iránt érdeklődő horgászok számára azon versenyek tapasztalatait, melyen a „versenycsapat” elindult. Természetesen ezen megfigyelések az adott vízen egy-egy hobbipeca alkalmával is hasznosak lehetnek, hiszen mind a csali választásban, a taktika kialakításában, és egyben a túrára való felkészülésben is segítséget nyújthat.