PONTYCENTRUM

MAGYARORSZÁG

Amúrok földjén

Amúrok földjén

2020.08.25.

Folytyik Zoltán - Amúrok földjén

Egy nosztalgikus pillanat hatására horgászatra kerekedtem fel augusztus közepén. Nem sűrűn vágok neki a pecának nyáron, nem szeretem. Egyrészt a nagy meleg miatt, másrészt a pontyok nem ebben az évszakban vannak a legjobb formájukban, súlyukban. Természetes vizeinken a nagy kánikula miatt elkezdődik egy visszatérő jelenség évről-évre, ami gátolja a nagyponty horgászatát, ez pedig nem más, mint a kagylók pusztulása. Ebben az időszakban szinte minden hal ezeket a tetemeket fogyasztja a harcsáktól a nagytestű pontyokig, így kisebb az esélye horogra csalni egy-egy öreg pontyot. Persze nem lehetetlen csak nehezebb, mint más időszakban.

Talán a bánya vizek jelentenének erre megoldást. Sajnos, nem igen találok olyan bányavizet, ami igazán inspirálna, lázba hozna. Olyan szinten lerabolt tavak, vagy ami még ennél is rosszabb, elnevezett halakkal feltöltött vizek vannak, amikre inkább nem ülök rá. Félreértés ne essék, de én a horgászatot másként látom és értelmezem, mint a többség. Azokat a halakat szeretném megfogni, amit még nem fogtak meg. Évtizedeket tudtak megélni természetes közegükben, így túlélték a halászokat, természeti katasztrófákat és nem utolsó sorban a horgászok horgait. Számomra ez jelenti a kihívást. Nem kívánok már senkinek bizonyítani és nem szeretnék heti 8-10 db 20 kg, vagy ne adj Isten 30 kiló fetti pontyokat fogni. Nem értem, ebben mi a jó?

Folytyik Zoltán - Amúrok földjén    Folytyik Zoltán - Amúrok földjén

Nálam a horgászat úgy indul, hogy gondolkodom, mielőtt megterveznék egy pecát. Az adott időszakban milyen helyeket keressek fel, hol lehet a legnagyobb esélyem, milyen stratégiát válasszak etetés terén? Merről fúj a szél, a víz szintje hogyan változik, volt-  vagy jön esetleg áradás? Hogy áll a vízi növényzet az idén, mekkora a csónakos forgalom? Egy természetes vízen rengeteg dologra kell figyelni, hogy eredményesek lehessünk. Persze nagyon sok olyan horgászat van és lesz, amikor szinte eredmény nélkül térünk haza. De ebben ez a szép! Sokat kell tenni azért, hogy megajándékozzon a víz egy szép lakójával.

Folytyik Zoltán - Amúrok földjén
A nyár virágai

Kutyasétáltatás közben figyeltem fel, hogy az évnek ebben a szakaszában érik az úgynevezett ringló, vagy ahogy felénk mondják a potyószilva. Vannak akik pálinkát főzetnek belőle, nekem viszont más jutott eszembe róla. Régebben, úgy 15-20 évvel ezelőtt a legendás Atkai-holtág hatalmas, messze földön híres amurjai villantak fel képzeletemben. Sok szép élmény és remek küzdelmek  deja vu érzései áramlanak szét gondolataimban. Sajnos a rablógazdálkodásnak köszönhetően, már nyoma sincs a régi állománynak, elfogytak. Ahogy édesapám mondogatta, nincs az a sok ami egyszer el ne fogyna! Hát elfogyott!

Mivel nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy egy-két torpedót lépre csaljak, így útnak indultam egy csatornára. Kis hazánkban létezik még olyan csatorna, folyócska amiben élnek amurok. Mivel évekkel ezelőtt megszüntették a hivatalos halászatot, így van esély a halaknak a tisztes öregkor eléréséhez.

Kitérnék egy gondolat erejéig, miért nem a kedvenc vizemhez, a Tisza-tóhoz indultam. A 2020. évtől megszüntették az éves behúzós jegyet a tározón, ami 50 ezer forintba került, még a múlt évben is. Mint SPORTHORGÁSZ JEGY! Mellékesen megjegyzem, hogy a normál éves jegy ára 30 ezer Ft, cserébe 100 db nemes halat lehet ELVINNI! De az idei évtől legalább bevezették a méretkorlátozást. 

Tavasszal három hetijegyet kellett váltanom, hogy tudjak horgászni. A munkám miatt többször meg kellett szakítanom a hetet, így 60 ezer forintot költöttem horgászjegyre. Hogy nem tudtam kihasználni az időt a hülye munka miatt, gondolom az én hibám. Megjegyzem, természetesen halat nem vittem, mivel a szabályzat nem is engedné ezt. Végül is eddig kétszer annyit fizettem azért, hogy nem vittem el halat, szemben azzal, aki fele ennyi pénzért  100 db halat vihet, adhat el. Mert tegyük a szívünkre a kezünket és kérdezzük meg, ki az aki 100 db halat eszik meg egy évben???

Igen, mi a végszereléket megkülönböztetett módon juttatjuk a vízbe, DE cserébe nem viszünk el halat!

Nem tudok napirendre térni, Magyarországon miért azt büntetik, aki igazából sporthorgász!??!! Nem tudom, de véleményem szerint ez a negatív diszkrimináció! Megbélyegzett, megkülönböztetett, csupán mert nem úgy gondolkodik, mint a múltban bolyongó többség! Ezen érdemes lenne elgondolkodni a Tisza-tavi vagy akár a Balatoni vezetőségnek is! Véleményem szerint ez igazságtalanság!

Visszakanyarodva a csatornára, itt csak 12 ezer ft az éves jegy.

Folytyik Zoltán - Amúrok földjén
A horgászhelyem

Megérkezésemkor már biztos jelei voltak a "fűpontyoknak": mindenhol lerágott nádlavelek. Itt bizony érdemes próbálkozni! Az Atkai holtágon ebben az évszakban az érett szilva volt a legeredményesebb. Nem bajlódtam a szilvákkal, mivel nem ismertem a vizet, és soha nem horgásztam még itt ezelőtt. Biztosra akartam menni csali tekintetében, így maradt a jól bevált főtt kukorica és tigrismogyoró kombinációja. Etetésnek botonként egy-egy vödör mag vegyesen, kis területen, koncentráltan a vízbe juttatva. A pontyokkal ellentétben az amuroknak jobb egy koncentrált kis területen bejuttatott etetést létrehozni, közepében a csalival. 

Az első kapás pár órával később jelentkezett nagy meglepetésemre, de félúton lemaradt a hal. Már évek óta nem tapasztaltam olyat, hogy a kapás után lemarad a hal. Gyorsan visszatértem az alaptézishez és elengedtem a régi megszokott technikát.

Kettes méretű Gardner Continental Mugga ez esetben és  mivel nem behordásos módszerrel juttatam be a végszereléket, bevonatos előkezsinórral kombináltam. 58 méter volt a távolság a bot és az etetés helye között, így a dobós módszert választottam. Mivel elég nagy volt a sodrás a csatornán, 140gr ólommal fixáltam a szereléket a meder alján.

Folytyik Zoltán - Amúrok földjén
Védekezés a szúnyogok ellen. Ernyőre felszerelt moszkítóhálóval.

A csali egy részét egy jó barátomtól kaptam, Szebellédi Péter személyében. Ami nem más mint az Enterprise Tackle műanyag lebegő tigrismogyorója. A teljes csalikombináció: kettő nagyobb tigrismogyoró és felette egy lebegő, tigris imitáció. Talán az egyik legeredményesebb fegyver az amurok csatája közben.

Következő kapás másnap nem sokkal elszenderedésem után következett be. Pár ismétlődő jelzőhang az ATT vevőegységéből. Fejlámpám fényében figyeltem a swingerem játékát: fel-le mozog, tipikus amur kapás. Megemelem a botot, némi ellenállás és elindul felém az ellenfelem. Becsapós, mert soha nem lehet tudni, megbecsülni az amur súlyát, nagyságát, mert szinte ellenállás nélkül kecmereg a part felé. Egy csónak (amit kölcsönkaptam etetésre) hátsó részében állva fárasztottam nemes ellenfelem, mikor a fejlámpám fényében először megmutatta magát. Hirtelen nem tudtam se köpni, se nyelni, mert bizony legalább másfélszer olyan hosszú volt, mint a csónak fartükre! Több mint 1,5 méter volt a hal. Pár agresszív kirohanás után lassan a merítőbe tereltem. Megvan a bitang! Ebben a pillanatban a hű társam, aki minden horgászatra elkísér immáron 10 éve, csónakba pattant és hangos ugatással konstatálta az eseményeket. Erre a delikvens a merítőmből, mint egy igazi torpedó kiugrott és a gyékényben keresett menedéket. Sajnos ezt a terhelést nem bírta elviselni a felszerelés, és beadta a kulcsot. A hal elmenekült, súlyát 30 kg felettire saccoltam. Persze, mindig a legnagyobb megy el, de hosszú horgász éveim emlékeiben kutakodva még csak hasonló esetre sem emlékszem.

Folytyik Zoltán - Amúrok földjén

Kissé bosszantott, de nem voltam annyira bánatos mivel az amur számomra nem az első számú célhal.  Nem bonyolult a horogra csalása, csak egy kis türelem kell. Persze hű társamra, Bubura sem tudtam haragudni, ő is olyan felcsigázott szokott lenni, mint én amikor megszólal a jelző! Már nagyon sok hihetetlen horgász élményben voltunk együtt, mi ketten. Egy igazi hűséges társ és családtag!

Mivel a következőkben betartottam a fűponty fogás szabályait, nem volt több halvesztésem és sikerült is pár szép példányt a matracra fektetni. Egy egész jó, izgalmas kis peca kerekedett ki a végére. Sajnos a munka közbeszólt és véget ért a mulatság. 

Legközelebb az igazi ellenfeleimet a pontyokat veszem üldözőbe, remélem hasonló sikerekkel tudok beszámolni.

 

Tisztelettel: Folytyik Zoltán és a Pontycentrum

Pontycentrum Magyarország Kft.

Mint több más honlap, a mi honlapunk is sütiket használ a felhasználói élmények teljességéért.
További információ

Engedélyezem