PONTYCENTRUM

MAGYARORSZÁG

A kommunizmus árnyékában

A kommunizmus árnyékában

2019.12.11.

A kommunizmus árnyékában

Mindenkinek biztos van egy olyan horgászata, vagy horgászélménye, ami azonnal beugrik neki, vagy a legjobb élményei között tartja számon. Az én horgász pályafutásom egyik, ha nem a legnagyobb élménye a Franciaországban található Cassien víztározón volt. Mint közép-európai egyszerű vidéki gyerek nekivágtam, hogy szerencsét próbáljak ezen a legendás tavon! Talán a legmisztikusabb hely a pontyhorgászatban. Hogy miért is? Aki esetleg nem tudná, itt fogta Kevin Ellis 1986-ban a világ első óriás pontyát 34,5kg-mal, ami egy életre megváltoztatta a pontyhorgászatot, és szinte forradalmat indított el!

De most nem is ezt szeretném taglalni. Volt egy pár meglepő dolog, ami már a túra elején szembeötlő volt. Elsőnek pedig nem más, mint a horgászjegy ára!

A helyszínen szembesültem azzal a ténnyel, hogy kemény 80 euró volt a jegy ára. Mi ebben a meglepő? Az, hogy ez egy éves jegy ára volt! Ezzel a jeggyel, négy bottal lehet horgászni, és csónakot használni. Nem csak kizárólag etetésre, hanem behordásra is használható a ladik! Volt is ellenőrzés nem egyszer, nem is akármilyen! Itt nagyon komolyan veszik a szabályok betartását, és nem viccelnek ha valami szabálysértést találnak!

Szomorúan konstatálom azt a tényt, hogy Magyarországon ez bizony nem így van! Mi kis hazánkban érthetetlen módon annak kell többet fizetnie, aki igazán sporthorgász. Pusztán az örömszerzés céljából jár ki a vízpartra. Nem minden esetben sajnos, de a túlnyomó többség rendezetten hagyja maga mögött a horgászhelyet. Nem visz el halat és általában minőségi etetőanyagot használ, nem kevés pénzért. Úgy látszik, ez ma Magyarországon hátrány, és nem előny! A „büntetés” alatt az irreálisan magas árakra gondolok a hagyományos horgászjegyesekkel szemben. A sima területi jeggyel (ami szinte minden esetben olcsóbb!!) évi 100db(!!) nemeshal vihető el legnagyobb vizeinken! Tudjuk jól, hogy ezt a mennyiséget senki sem egymaga fogyasztja el, még ha nagy a család, akkor sem. Nem minden esetben, de nagyon sokan ebből fedezik, vagy pótolják a megélhetésüket. Szomorúnak találom, hogy egyes emberek, mit hagynak maguk mögött, ha véget ér a horgászatuk. Itt a szemetelésre gondolok, vagy mondjuk a pikkelyekre, belsőségekre, amit egyébként a szabályzat is tilt.

Nem igazán értem, és nagyon örülnék, ha valaki elmagyarázná ennek a jelenségnek az okát! Miért kell sokkal többet fizetni annak, aki csak szórakozni, kikapcsolódni akar, mint az, aki elvisz mindent, amit a természetes vizeinkből kifog? Itt is hangsúlyoznám, hogy tisztelet a kivételnek! Nem azért engedjük vissza a halat, hogy két beállóval arrébb eladják vagy megöljék.


Véleményem szerint egyik sporthorgász sem azért engedi vissza a halakat, hogy azt más megölje.

Úgy gondolom a kommunizmusnak már régen vége, és nem értem, itt miért nem tudunk tovább fejlődni ezen a téren? Olyan, mintha megrekedt volna ez az egész egy gödörben, és nem lenne kiút. Horgászvizsga? Nálunk sajnos ez a vicc kategóriával egyenlő. Értem én, hogy a horgász szervezetek akkor élnek jobban, ha minél több jegyet, engedélyt eladnak. Persze, inkább a természetben legyenek az emberek, és ne kocsmában vagy a számítógép előtt ülve, de nem hinném, hogy a legcsekélyebb intelligenciával rendelkezőnek is szabad utat kellene engedni. Rendszeres probléma a tilalmi időszak, a méretkorlátozás ismeretének hiánya, a védett felismeréséről pedig inkább ne is beszéljünk. Hiányoznak a szigorú ellenőrzések és példás büntetések, viszont ha ezek logikusak lennének, akkor talán megindulna az előrelépés az említett gödörből. Nyugati országokban nagyon komoly vizsga, és annak díja után lehet horgászni. Miért is lényeges ez? Véleményem szerint, ha ismered a környezeted és az élővilágot körülötte, egyrészt eredményesebb vagy, másrészt megtanulod tisztelni azt, ha birtokában vagy a vele járó információnak, tudásnak.

Szeretném megélni, mikor jelképes összegért eltölthetek pár szép napot egy gyönyörű természetes víz partján. Tiszta környezetben, hatalmas pontyokkal viaskodva:-)

Tisztelettel: Folytyik Zoltán

Mint több más honlap, a mi honlapunk is sütiket használ a felhasználói élmények teljességéért.
További információ

Engedélyezem