PONTYCENTRUM

MAGYARORSZÁG

A Szőke Tisza partján....

A Szőke Tisza partján....

2019.10.08.

A Szőke Tisza partján...

A nyár már lassan vége felé közelít, de valahogy a hőmérséklet ezt nem akarja tudomásul venni. A nap rég túl van a delelőn, mire ismét a vízparton találom magam. A forró levegő az arcomba vág, de valahogy most egy cseppet sem zavar. A csónakom felpakolása után szinte patakokban folyik a verejték a hátamon. Jól esik a szél érintése, ahogy motorozok célom felé a Szőke-Tisza kacskaringós hullámain.

Autóm hátrahagyva, teljes menetfelszereléssel a csónakomban, indulok az ismeretlen felé. Egy gondolat jár a fejemben, amely nem hagy nyugodni, hiszen egy újabb kaland vár rám! Olyan helyre érkezem, ahol előtte még nem horgásztam.

A Szőke Tisza partján...
Megindultunk Bubuval.

Számomra a horgászat egy kihívás, egy rejtvény, ezért az utóbbi időben szinte csak a saját fejem után megyek. Nem kérek segítségét senkitől, kizárólag a megérzésemre és a sok év tapasztalatára hagyatkozom. Nem érzem magaménak a sikert, ha valaki megmondja, hová üljek, esetleg előeteti a kiszemelt pontot a vízen. Felfedezni egy horgászhelyet, ahol a nagyobb pontyok is szívesen táplálkoznak, ez az igazi katarzis. Hosszú kilométereket végigjárva, egy-egy időre tábort verni valahol az ismeretlenben. Sok-sok sikertelen éjszaka után, megfogni azt a pontyot, amire vágyom. Egy horgásznak, aki nagypontyok vadászatával tölti szinte minden szabadidejét, ez minden álma. Egy 30kg feletti ponty becserkészése. Nem tudom, életemben lesz –e elég időm, hogy az utunk a nagy álomhalammal keresztezze egymást. Természetes közegében a ponty 32-34 kg-nál nem nő nagyobbra, és nem minden ponty tud ekkorára növekedni, így igen kicsi az esélye, hogy összeakadjak vele. Azért nem adom fel!

Pár kilométer csónakázás után megérkezem a kiszemelt ideiglenes otthonomba. Kipakolok sebtében, már izgatott vagyok, vajon mit rejt a víz, mit tartogat nekem ez a pár nap. Első éjszaka nyugodtan telik, semmi említésre méltó nem történik. Ezt már meg szoktam, általában több nap is eltelik, mire a pontyok felfedezik a számukra létrehozott etetést. Ez akár több nap is lehet, jelen esetben ez négy éjszakát jelentett. Az ötödik nap ebédem fogyasztom, mikor egy csippanás a jelzőmön felkeltette figyelmem. Majd még kettő ugyanilyen rövid hang követte az elsőt. Majd csend. A bothoz érve látom, megtolta a koma, mert beesett a swingerem. Megemelem a botot, a hal kicsi ellenállással közelít felém. Végeredmény egy 3kg körüli töves. Sebaj gondoltam, lényeg, hogy végre itt vannak a pontyok. Egy óra sem telt bele, ismét kapás. Ez sem lett sokkal nagyobb. Vártam az ötödik éjszakát, reméltem az újabb jelentkezőket. Volt is mozgás, reggelig még három pontyot fogtam. Egy sem volt öt kiló felett. Majd napközben ismét pár kisebb, de most volt egy 8kg körüli is a csapatban. A hatodik éjszaka már előre izgultam, szinte biztos voltam, hogy lesz kapás. Fogtam pár kisebb halat, és megérkezett a hét legnagyobb hala is, kb. 11-12kg formájában. Nem mértem, hamar útjára bocsátottam.


A 11-12kg körüli pontyom

Hadnagy Sanyi barátom esküvője másnap arra sarkallt, hogy tábort bontsak, és részt vegyek e boldog napon, ami két ember számára talán a legszebb és legboldogabb nap lesz. Sok boldogságot kívánok nekik még egyszer!

Néhány nap múlva ismét éreztem, mennem kell, vár a Tisza, így hát ismét nekivágtam. Egy másik helyet választottam most célpontul. Itt mélyebb volt a víz és a sodrás is erősebb. Valamiért ez a hely volt a szimpatikus, a legutóbbi horgászatomkor már tartottam is itt egy rövid terepszemlét.


Kapásra várva...

A szúnyogok elleni hatásos védelem az egyetlen ami igazán működött..
A szúnyogok elleni hatásos védelem - az egyetlen megoldás, ami igazán működött.

Kimerítő pakolás a csónakba, majd pár kilométer motorozás után a parton ismét pakolás. Minden a helyén, várom a delikvenseket. Most elég gyorsan jött a reakció a pontyoktól, így a második éjszaka megszólalt a sziréna. Ezúttal sem egy rekord méretűvel kezdtem, talán öt kiló lehetett, de már legalább jöttek a halak. Szinte minden nap többször is megszólalt a jelzőm. Úgy is mondhatnám, hogy ez egy öröm peca volt számomra.

Végszerelékem  Végszerelékem
Alkalmazott szerelékeim.

Érdekes, hogy egyik szerelékem szinte a bottól 10 méterre volt elhelyezve, és innen jött a heti legnagyobb ponty. Nappal is volt kapás erről a közeli bójámról, ami 5 méteres mélységben elhelyezett csalikkal várta a halakat. Délelőtt 10 körül szikrázó napsütésben nézem, mit hoz a folyó magával. Egyszer csak egy-két csippanással figyelmeztet a jelző, indulni kell. Megemelem a botot és hirtelen hihetetlen elemi erővel elindul a sodrásban a hal. Mivel csak tíz méter lehetett a bot és a csali között, szinte azonnal meg volt a hallal a kontakt. Nagy élmény egy folyóban fárasztani. Nem tudja az ember ki az ellenfele, mert nagyon csalóka a dolog, a sodrásban eléggé abszurd a fárasztás. A harc végén a bandanagy 13,70 kg-al mérlegelt. Számomra ez egy igen mozgalmas és sikeres túra volt.

Ő volt a bandanagy!
Ő volt a bandanagy!


Nagy volt a forgalom a folyón.


Uszadékfák jönnek, uszadékfák mennek...

A természetben lenni nagyon felemelő, és szinte eggyé válok a környezetemmel a napok alatt. Csend és nyugalom honol a tájon, csak az állatok hangját hallom, amit nagyon szeretek. Egyik este egy számomra ismeretlen nagyobb állat csörtetett az éjszakában felém. Hű társam, Bubu kutyám is felugrott és hihetetlen ugatásba kezdett. Ettől az ismeretlen nem riadt meg nagyon, folyamatosan felém tartott, majd csend lett, és abbamaradt a csörtetés. A kutyát is hallgatásra intem, majd ismét elindul a félelmetes hang, de szerencsére az ellenkező irányba indul tovább. Őszintén szólva hirtelen nem is tudtam mit kellett volna tennem, ha meglátom a fenevadat. Végül is nem kellett megtudjam, mi volt a titokzatos jövevény, ami a hangot produkálta. Nem mindennapi kaland volt! Általában egyedül horgászom és ilyenkor rengeteget olvasom. Jelen esetben pont egy izgalmas krimit lapozgattam, és már a végkifejletnél jártam, mikor jött ez a félelmetes hang az erdőben felém. Izgalmas este volt az biztos. A horgászatomat most is meg kellett szakítanom egy sajnálatos esemény miatt, de végül is egy nagyon jó pecát tudhattam magam mögött.

Pár nap munka után a sors úgy hozta, hogy ismét el tudok szakadni egy kicsit, természetesen pecázni indultam. Ezúttal azonban nem a folyót vettem célba, hanem a Tisza-tó tározó része volt a célkeresztben.


A Tározó, ami rabul ejt!

Hat napot töltöttem ismét pecával, és megtörtént ami nem gyakran szokott: nem volt kapásom a hat nap alatt. Amit felfedeztem, hogy ottlétem alatt kb. 10-15 cm-t apadt a tározó vízszintje. Véleményem szerint ez okozta a sikertelenségem. Ettől függetlenül jól éreztem magam, mivel nagyon szeretem a természetet. Nem értéktelen számomra az itt eltöltött idő, még ha most úgy is hozta a sors, hogy nem fogtam egyetlen halat sem.


Otthonom a Tározó partján.

A három peca összesen 17 napot tartott, amit nagyon élveztem. Egy másik nagy szenvedélyemnek szinte csak itt tudok hódolni, ez pedig az olvasás. Ez is sikeresen alakult, mivel majdnem 13 könyvet sikerült végig izgulnom. Az utolsóra sajnos már nem jutott idő, de lesz még rá alkalom az idén.

A rejtelmes Tisza szinte biztosan rejteget számomra még meglepetést, ha érdekli a kedves olvasókat megosztom majd....

 

Tisztelettel: Folytyik Zoltán - Pontycentrum

Mint több más honlap, a mi honlapunk is sütiket használ a felhasználói élmények teljességéért.
További információ

Engedélyezem